Van azonban néhány kockázati tényező, ami növelheti a mellrák kialakulásának valószínűségét:

• Nagyfokú masztopátia (emlőkben keletkező ciszták és csomók).
      
• Hormonpótló terápia változókorban.   
  
   
• 50 év feletti életkor. Egy 65 éves nőnél egy 45 évessel szemben háromszor olyan nagy eséllyel alakulhat ki a betegség.
      
• Ha első fokú rokonnál (édesanyánál, nővérnél) diagnosztizálták a betegséget, a kockázat 3-4-szerese az átlagosnak, különösen, ha az érintett rokonok betegsége 50 éves koruk előtt alakult ki.
  
   
• Genetikai tényezők: mutációk, melyek a BRCA-1 és BRCA-2 géneket érintik, ez a tényező 7-8-szorosára növeli a mellrák kockázatát. A gén a mellrákban szenvedő nők 2-5 százalékánál kimutatható, és az olyan esetek 30-60 százalékában is, ahol családi halmozódás figyelhető meg.
    
• A mellrákban való megbetegedés kockázatát 1,5-4 százalékkal növeli a gyermektelenség.
  
  
      
• Ha az első gyermek születése a 35. életév után történik, az háromszorosára növeli a mellrák kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a kockázat kisebb, ha a 20. életév előtt születik meg az első gyermek.
      
• A túl korai első menstruáció és a túl későn kezdődő változókor is kockázati tényezők. A 12 éves kor előtti első menstruáció növeli, a 16 éves kor utáni csökkenti a kockázatot. Ha a menstruáció elmaradása az 55. életév után következik be, az dupla kockázattal jár, ha 45 éves kor előtt, akkor csökken a veszély.
   
• Aki korábban már megbetegedett mellrákban, 5-ször nagyobb veszélynek van kitéve, mint azok, akik nem szenvedtek a betegségben.
    
• A 4 hétnél hosszabb szülés utáni nyugalmi időszak csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét.