A vizelet inkontinencia egy gyakori és nagyon kellemetlen probléma. Az inkontinencia mértéke lehet egészen enyhe, amikor például nevetés vagy tüsszentés esetén egy-két csepp vizelet távozik, de lehet egészen súlyos is, amikor olyan hirtelen, kiszámíthatatlanul jelentkezik sürgető vizeletürítési kényszer, hogy nincs már idő eljutni a mosdóba. A vizelet inkontinencia bármely életkorban kialakulhat, a kor előrehaladtával azonban a gyakorisága nő: minden ötödik fiatal felnőtt beszámol vizelettartási problémákról, míg idősebb korban már minden harmadik embernél jelentkeznek az inkontinencia tünetei. A nőknél a legtöbb korcsoportban gyakoribb az előfordulása, mint a férfiaknál.
Az INKO Fórum kezdeményezésére a Magyar Védőnők Egyesületének bevonásával 2001-ben mintegy 35 000 nő megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerin a felmérésben résztvevők 32 százalékánál voltak inkontinenciára utaló panaszok; az inkontinencia leggyakrabban a szülés környékén illetve menopauza után alakul ki; jelentős mértékben rontja az életminőséget. Bár az inkontinencia világszerte emberek tízmillióit érinti és Magyarországon is közel 800 000 ember szenved tőle, fontos megjegyezni, hogy a vizelet inkontinencia: nem tekintendő sem a szülés, sem az öregedés természetes velejárójának; nem önálló betegség, hanem egy tünet, amelyet viszont önmagában is kezelni kell; hátterében egyszerűen kezelhető okok illetve komolyabb megbetegedések is állhatnak, melyek feltárása és kezelése nagy jelentőséggel bír.
A vizelet szabályozása
A vesék folyamatosan, a nap 24 órájában termelik a vizeletet, mely a húgyvezetékeken keresztül lejutva a húgyhólyagban tárolódik. A hólyag legmélyebb pontján, a hólyagnyakon nyílik a húgycső, melyen keresztül a vizelet üríthető. A hólyag a medencefenék izomzatra támaszkodik, a medencefenék izomzatának egy része megvastagodva, körkörösen körülveszi a hólyagnyakat a húgycső eredésénél. Ez a megvastagodott medencefenék izom a záróizom, amely a hólyag telődésével párhuzamosan egyre szorosabbra húzódik össze, meggátolva ezáltal a vizelet spontán távozását.
A hólyag izomfala elernyedt állapotban van és a vizelet gyűlésével párhuzamosan fokozatosan tágul. A hólyag és a medencefenék izomzata idegrendszeri közvetítéssel folyamatosan kommunikál egymással, ezáltal megakadályozva a növekvő mennyiségű vizelet szivárgását. A hólyag megtelése a hólyag falában levő idegsejteken keresztül üzenetet küld a gerincvelőn át az agyba, így keletkezik a vizelési inger. Aki képes a vizelés szabályozására, ilyenkor eldöntheti, hogy kiengedi-e vagy visszatartja a vizeletet. Amikor úgy dönt, hogy vizel, a medencefenék a záróizma ellazul, ugyanakkor a húgyhólyag fala, a hasfal és a medence többi izma megfeszül, ami kipréseli a vizeletet a hólyagból.
WebBeteg/dmd